Ennek a technológiának köszönhetően ma már számos lehetőség közül választhatunk, azonban figyelnünk kell arra, hogy minden egyes kép más típusú hátlapot igényel. Fontos, hogy a képek kasírozása során mindig az ideális hátlapot válasszuk ki, hogy megfelelő védelmét és stabilitást biztosítsunk. A leggyakrabban alkalmazott hátlap a habkarton és a finn kartonlemez, de művészi ún. giclée nyomatok esetében gyakori a dibond lemez mint hátlap.
A kasírozás menete alapos előkészítést igényel. Munkánk során különös figyelmet fordítunk arra, hogy a folyamat csak olyan képek esetében történjen meg, amelyek esetében a művészi érték nem sérül. A kép típusa dönt arról, hogy az adott darab alkalmas-e a kasírozásra. Papírra készült egyedi művek, grafikai alkotások, aquarellek, egyedi nyomatok (például rézkarc, szitanyomat, linómetszet) és archív analóg fotók esetében nem ajánlott a kasírozás, mivel ez rontaná az alkotás értékét. A legideálisabb a nyomatott fotók, gobelinek, poszterek és printek esetében alkalmazni ezt az eljárást.
A préselés egy másik hasznos eljárás, amelyet akkor alkalmazunk, ha az adott művet nem szabad felkasírozni annak művészi értéke miatt, de nagyon hullámos a papír, így pedig nem nézne ki esztétikusan a keretben. A préselés során vákuumasztal segítségével hővel és adott esetben minimális mértékű nedvességgel kiegyenesítjük a felületet. Ezzel a módszerrel nemcsak a hullámos papírokat, hanem még az összegyűrt lapokat is sikeresen kiegyenesíthetjük, visszaadva azok eredeti formáját és megjelenését. A kasírozás és préselési folyamatok ára minden esetben egyedileg kerül meghatározásra, figyelembe véve az alkotás állapotát és a szükséges eljárásokat.