HU 
EN Amikor egy nagy múltú festményre tekintünk, a tekintetünk önkéntelenül is az ecsetvonásokon és a színeken pihen meg. Ám egy műtárgy valódi, sugárzó jelenlétét sosem csupán a vászon adja. A képkeret az a csendes, mégis domináns társ, amely képes a műalkotást egy magasabb dimenzióba emelni. De vajon tekinthetünk-e egy képkeretre valódi befektetésként? Képes-e önmagában növelni egy festmény értékét? Szakmai tapasztalataink alapján a válasz egy határozott igen, ám a mögötte húzódó pszichológia és műtárgypiaci logika lenyűgözően összetett.
A láthatatlan hatás: A pszichológia, ami eladja a képet
A képkeret értéknövelő hatása ritkán jelenik meg pusztán a keret bekerülési költségének matematikai hozzáadásában; a titok az „érzékelt érték” megsokszorozásában rejlik. Amikor egy potenciális vásárló belép egy galériába, többnyire nem is tudatosul benne a keret jelenléte – a fókusz a festményen van. A hatás azonban tudatalatti: egy prémium, stílusában és kidolgozottságában tökéletesen illeszkedő, impozáns keret azt sugallja a szemlélőnek, hogy egy rendkívül értékes, komoly műtárggyal áll szemben.
Ezzel szemben a legkiválóbb festmény értékét is drasztikusan lerombolja az „alulkeretezés”. Ha egy drága festményt egy egyszerű, gyári készítésű, műanyag dekorfóliás lécbe szorítanak, az azonnal egyfajta olcsó, „lakossági érzetet” kelt a befogadóban, elveszítve a műalkotás prémium karakterét. Az aukciós házak pontosan ismerik ezt a pszichológiát: egy nívós keret magasabb liciteket generál, míg egy rosszul keretezett műtárgy sokszor el sem kel, vagy messze áron alul cserél gazdát, hiába képvisel magas minőséget maga a festmény.
Egy kis kalkuláció: Mennyit érdemes a keretre áldozni?
A tökéletes harmónia megteremtéséhez elengedhetetlen a megfelelő arányérzék. Egy elegáns otthoni enteriőrben megengedettek a vékonyabb, filigrán, ékszerdoboz-jellegű keretek, de egy komoly gyűjteményben vagy galériás környezetben a fajsúlyos művek megkövetelik a tekintélyt parancsoló, impozáns kereteket.
Hüvelykujjszabályként elmondható, hogy egy egy-kétmillió forint értékű festmény esetében érdemes nagyjából két-háromszázezer forintos keretben gondolkodni. Ahogy lépünk felfelé a műtárgypiaci létrán, úgy kell a keretnek is követnie az értéket, mind kidolgozottságban, mind anyaghasználatban.
Egy Rippl-Rónai festményhez például gyakran a díszes, úgynevezett brüsszeli kereteket javasoljuk, míg egy Aba-Novák Vilmos alkotáshoz a tömbösebb, ívesebb profilok illenek igazán. Aba-Novák jelentőségéhez mérten ráadásul ilyenkor az egyszerű imitációk helyett már a valódi fehéraranyozás alkalmazása az, ami méltó a művészhez, és ami valóban hozzátesz a műtárgy rangjához.
Restaurálás vagy csere? Mikor növelünk valóban értéket?
Gyakran merül fel a kérdés: felújítsuk a régit, vagy készítsünk újat? Ha egy antik festmény a saját, eredeti, kézzel faragott keretében maradt fenn, az a műtárgypiacon egy komplett, egységes vizuális egésznek számít. Ilyen esetekben a keret restaurálása – még ha az alapozásig vissza is kell bontani, és nulláról újraépíteni a felületet – egyértelműen értéknövelő befektetés, hiszen a történelmi egységet őrizzük meg.
Nem minden régi keret jelent azonban értéket. A XX. században tömegesen, méterben gyártott, egyszerű blondelmasszával díszített keretek önmagukban nem képviselnek antikvitást, és a műértékhez sem adnak hozzá. Ezeknél a daraboknál a drága restaurálás helyett egy új, a festményhez tökéletesen megkomponált, prémium keret készítése a valódi értéknövelő lépés.
A keret, mint önálló műtárgy: Hazai és külföldi piacok
Vajon értelmezhető-e a keret önálló műtárgyként, festmény nélkül is? A válasz attól függ, melyik országban járunk. Franciaországban vagy Olaszországban a képkereteknek komoly történelme, kiterjedt szakirodalma van; ismertek az egykori királyi udvarok nagy mesterei, és a neves aukciósházakban önálló, kizárólag képkereteket felvonultató árveréseket is tartanak.
Magyarországon a helyzet gyökeresen más. Itthon a keretre hagyományosan kiegészítőként tekintenek, és a terület szinte semmilyen tudományos vagy szakirodalmi háttérrel nem rendelkezik. Ennek történelmi okai is vannak: a háborúk pusztításai miatt az igazi, kézzel faragott antik keretek rendkívül ritkák nálunk. Ami a hazai piacon idősnek számít (például a százéves, nyomott mintás darabok), az a nemzetközi műkereskedelem szemében nem képvisel antik értéket. Kivételt talán csak a régi, főúri kastélyokból származó, különleges kézműves tükörkeretek jelentenek, amelyek önálló lakberendezési tárgyként is megállják a helyüket.
Egy mesterien kiválasztott, magas minőségű képkeret tehát jóval több, mint négy fadarab a vászon körül. Olyan vizuális és pszichológiai befektetés, amely – bár sokszor a háttérben maradva – megteremti azt a minőségérzetet és tekintélyt, ami egy igazi mesterművet megillet.
Fedezze fel festménye valódi értékét! Bizonytalan abban, hogy meglévő kerete vajon hozzátesz-e műtárgya értékéhez, vagy esetleg rontja azt? Hozza el hozzánk festményét, vagy kérjen időpontot exkluzív képkeretezési tanácsadásunkra! Szakértő szemmel segítünk kiválasztani vagy restaurálni azt a keretet, amely méltóképpen emeli ki és óvja meg alkotása szépségét az elkövetkező generációk számára.